Tárnok Tamás története az ALLWIN-nál több, mint 10 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a cég még csak 20 fő alatti létszámmal büszkélkedhetett. Az interjúfolyamat akkoriban még nem volt formalizált, inkább hasonlított egy baráti beszélgetésre az ALLWIN alapítóival. Csatlakozásakor a cégnél még nem igazán voltak szintek sem, inkább csak munkakörök, pl. szoftverfejlesztő és projektmenedzser.
Takács Anikó, az első belsős HR-esként csatlakozott a csapathoz majdnem 7 évvel ezekőtt, és egy négykörös kiválasztási folyamaton esett át, amiben a cég vezetői és egy szervezetfejlesztési tanácsadó is részt vett. A folyamat magában foglalta a kompetencia- és viselkedésfelmérését, nyelvi szűrést és bértárgyalást. Akkoriban is elég kevés pozíció volt még az ALLWIN-nál, nem csak hogy nagyon junior, medior, szenior szintek nem voltak, de igazán sok pozíció sem létezett ahhoz képest, hogy most mennyivel operál a szervezet.
Vass Felícián mobilfejlesztőként csatlakozott az ALLWIN-hoz körülbelül 3 évvel ezelőtt és egy specifikus technológiában való jártasságával tűnt ki a tömegből. Az interjú során a technológia iránti lelkesedése és a home office lehetősége voltak a döntő tényezők, amelyek az ALLWIN felé terelték.
A beszélgetés során a podcast vendégei a szakmában eltöltött éveik tükrében vizsgálják a szoftverfejlesztő munkaerőpiac ALLWIN-on belüli és kívüli trendjeit, különös tekintettel a junior, medior, szenior besorolásokra, interjúfolyamatokra, készségek és teljesítmény mérésére és a szoftverfejlesztői fizetési sávokra.
Tárnok Tamás például kitér arra, hogy az ALLWIN most már minél objektívebben mérni, hol tartanak a szoftverfejlesztői a karrierútjukon. Mindegyik szint (tehát junior, medior és szenior) még három további szintre van felosztva. Felidézi, hogy sok időt és energiát invesztáltak abba a szakmai vezető csapattal, hogy meghatározzák ezeket a különböző skilleket és elkészítsék az ALLWIN-ra szabott skill mátrixot. És hogy az egyes skillek milyen szintű tudása kell ahhoz, hogy egy bizonyos szintre be tudják sorolni az embert. Kihívás volt ez a munka, mert mindenkinek más a tapasztalata, és akoriban természetesen már voltak meglévő, szeniorok, mediorok meg juniorok a szervezetben. Ehhez kellett nagyjából matchelni, ahogy most fel van épülve a cég, és azt kellett elérni, hogy ne az derüljön ki a végére, hogy egyébként csak junior szoftverfejlesztő van a szervezetben, mert olyan magas szintre lőtték be a szeniort, meg a mediort. Ugyanígy azt se akarták, hogy nagyon egyszerű legyen elérni a magasabb szinteket. Kiemeli, hogy megtalálni ezen a skálán a középutat elég nehéz, és főleg, hogy magára a cégre is érvényes legyen, meg, hogy az emberek is tudjanak vele azonosulni.
Természetesen a hard skillek mellett a soft skilleknek is fontos szerepe van a mérésben, erről részletesebben mesél Takács Anikó HR vezető. Vass Felícián medior szoftverfejlesztő pedig abbéli tapasztalatait is megosztja, mi van akkor, ha egy cég nem előre meghatározott mátrix alapján sorolja be a fejlesztőit, vagy lépteti őket előre.
A podcastben azokat az eseteket is boncolgatják, mikor a felvételi folyamatban a pályázó és a toborzó cég véleménye eltér az adott szoftverfejlesztő aktuális szintjével kapcsolatban. Hogy történhet ilyen és mi a teendő ilyenkor?
Takács Anikó HR vezető szerint az ALLWIN-nál sosem volt igazán szempont az, hogy kinek milyen végzettsége vagy képesítése van. Felvételre kerültek olyanok is, akiknek diplomája van és olyanok is, akik bootcampben végeztek. Sőt olyan is, aki csak autodidakta módon tanult, vagy még folyamatban voltak az egyetemi tanulmányai. Az a tapasztalat, hogy ezek a tényezők tényleg nem fontosak, mert ugyanolyan lelkesedéssel, ugyanolyan pontossággal, ugyanolyan hatékonysággal tudnak dolgozni ezek a szakemberek papírtól függetlenül.
A szoftverarchitekti és szoftverfejlesztői álláspont ezzel kapcsolatban vegyes a podcast beszélgetésben. Szóba kerül az egyetemi képzés minősége, a szakmai elhivatottság és a személyes tapasztalatok is a különböző végzettségű fejlesztőkkel szemben az elmúlt évek tapasztalai alapján.
A bootcampek kapcsán említésre kerül a juniorokat érintő piaci trend is, azaz, hogy nehezebbnek tűnik mostanság junior fejlesztőként elhelyezkedni. Ennek a trendnek a mozgatórugóiról mindhárom vendég alaposan kifejti a véleményét a podcastben.
Ha munkaerőpiaci trendekről van szó, megkerülhetetlen téma a home office.
Podcastünk vendégei azonban az otthoni munkavégzés szokásostól eltérő vonatkozásait vizsgálták most. Egyrészt arról beszélgettek, könnyebb-e a home office-ból eltűnni egy interjú kedvéért, és kevésbé kötődnek-e a céghez a jobbára otthonról dolgozó alkalmazottak, mint az irodába bejárók. Másrészt megvitatták, van-e értelme a regionális fizetési sávoknak. Igazságos-e, hogy a Budapesttől távolabb élők ugyanazért a munkakörért alacsonyabb fizetést kapnak, mondván, hogy arrafelé nem kerül annyiba az élet, mint a fővárosban.
Takács Anikó HR vezető hangsúlyozza, hogy az ALLWIN-nál sosem alkalmazták ezt a fizetéspolitikát, és Vass Felícián is nyomós érveket vonultat fel lakóhelye, Nyíregyháza kapcsán.
Egy IT munkaerőpiaci körképből nyilvánvalóan nem hiányozhat a mesterséges intelligencia, job hopping, trükközés a fizetésekkel, technológiák és a juttatások sem. Így bőven érintették ezeket is az ALLWIN Open Szósz Podcast stúdiójába látogató, az IT-ben otthonosan mozgó szakemberek saját területüknek, szaktudásuknak és tapasztalataiknak megfelelően.
Hallgasd meg és szólj hozzá te is YouTube-on kommentben!
00:00 - Bevezető, bemutatkozások
08:31 - Junior? Medior? Szenior?
13:40 - A diploma egyenes út a boldogsághoz?
20:40 - Milyen motivációk vannak a munkahelyváltás mögött?
25:20 - Milyen trendek figyelhetőek meg a fizetések terén?
31:20 - Hogyan és miért változtak az elvárások a jelentkezőkkel kapcsolatban?
40:10 - A képzés az juttatás? Mi számít (még) juttatásnak?
48:35 - Mi állhat az irodai visszarendelések mögött?
52:31 - Elköszönés